Precíziós gazdálkodás szempontrendszere

A precíziós gazdálkodással foglalkozó szakemberek szerint az egyik első lépés a változó adagolású inputanyagok alkalmazására való áttérésben a termésváltozásokat kiváltó tényezők pontos meghatározása.

Hogyan működik a változó arányú termesztés és hogyan lehet ez előnyös a gabonatermesztőknek.

Kulcspontok:
– A változtatható arányú alkalmazás célja, hogy a növénytermesztési inputokat ott helyezzük el, ahol azok a legjobb megtérülést biztosítják.

– Az első lépés a termésváltozások okának azonosítása, általában talajvizsgálatokkal.

– Az inputok mennyiségének menet közbeni változtatásához receptre vonatkozó input-térképek készülnek.

– A tesztcsíkok hozzáadása segít felmérni a változó adagolású megközelítés előnyeit a betakarítás után.

– A cél az inputok és a termelés változékonyságának kiküszöbölése az egész szántóföldeken vagy egész gazdaságokban.

Milyen szempontok a legfontosabbak a változtatható arányú trágyázási technológia alkalmazásakor.

– A változékonyság nagysága: Van-e a karámban nagy eltérés egy fontos tulajdonság, például a növénytelepítés, a szárazanyag, a szemtermés vagy a szemfehérje tekintetében, amelyet az általános jövedelmezőség javítása érdekében kezelni lehet?

– A szórás eloszlása: Az eltérés nagymértékben szétszóródott és szórványos a szántóföldön, vagy nagyobb területekre csoportosul, amelyek a változó dózisú kijuttatókkal kezelhetők?

– Az eltérés típusa: A térbeli eltérés a szántóföldön (vízszintesen) és a talajprofilon (függőlegesen) keresztül történő változásra vonatkozik, míg az időbeli eltérés az eltérés évről évre és terményről terményre való következetességére utal.

– A változékonyság elsődleges oka: A mélységben diszperzív nátriumos talaj nem biztos, hogy költséghatékonyan kezelhető. A nitrogén, a foszfor, a talaj pHCa vagy a felszíni diszperzív nátriumtartalom jelentős eltérései azonban megfelelő odafigyeléssel kezelhetők.

– A korreláció nem mindig egyenlő az ok-okozati összefüggéssel: Legyen óvatos a változékonyság közvetett mérőszámainak használatakor, mivel néha a vizsgált tulajdonsággal való kapcsolat alacsony korrelációval rendelkezhet. Például a talaj nitrogéntartalmának mérése rácsos alapon költséges. Néhány közvetett mérőszám lehet az EM38, az NDVI és a szemfehérje. Ezeket a tulajdonságokat azonban a nitrogéntől független más tényezők is befolyásolhatják. Ez az a terület, ahol a szakmai segítség különösen hasznos lehet a mélyebb megértés kialakításában. Ennek megfelelően a szántóföldi csíkok felhasználhatók egy közvetett mérőszám használatának megerősítésére vagy elutasítására.

Mit értünk precíziós trágyázás alatt? Ezen linken megtudhatja.

Ezért ne feledje mindig, hogy a cél a hosszú távú jövedelmezőség javítása a ráfordítások megtérülésének maximalizálásával.

Cikk forrása: Grains Research and Development Corporation