+36 70 203-3120 | agrowebsystem@gmail.com | Blog | Kapcsolat
Gubacsatka detektálása gépi látással

Gubacsatka detektálása szőlőn

  • 263

A szőlő egyik atka kártevője a gubacsatka. A megfertőződött leveleken kis dudorok jönnek létre, aminek a színe is kicsit más, mint, az egészséges levelek színei.

Mutatok pár képet róla:

Gyakorlott szem, könnyen kiszúrja ezt a betegséget egy-egy szőlőn. Sajnos, ha nagyobb területről beszélünk, akkor csak 1-2 részen megnézni nem elég, mert lehet hogy ott épp nincs fertőzés de az ültetvény más részein komoly károkat is okozhat. Végigjárni a teljes szőlő ültetvényt pár naponta meg rendkívül idő és költségigényes feladat.

Itt jön képbe a gépi látás. Bízzuk egy kis automata járműre vagy egy olcsó drónra a rendszeres feltérképezést és a gépi látás automatikusan megmutatja, hogy a szőlő ültetvény melyik részén, milyen fajta és milyen mértékű a fertőzés.

A következő kis programhoz Pythont és OpenCV-t használunk. A képeket saját kertemben készítettem.

  1. Vesszük az RGB képeket és először is átkonvertáljuk HSV színtartományra. Ez hamis színeknek fog tűnni, de ezen könnyebben tudunk majd dolgozni.
  2. Ezután a leveleket – vagyis a zöld színt emeljük ki.
  3. Utána ezt egyrétegű szürkeárnyalatos képpé konvertáljuk.
  4. Majd kiegyenlítjük a kép hisztogramját. Így egy kontrasztosabb képet kapunk.
  5. Majd adott színnél elvágjuk a képet és egy bináris levél/háttér képet kapunk. Ez még rengeteg zajt tartalmaz.
  6. Ezt egy Erode-Dilate iterációval eltűntetjük és végeredményben megkapjuk a levelek maszkját. A továbbiakban csak itt kell bármit is keresni.
  7. Az elején keletkezett HSV képből most a gubacsatka elszíneződést emeljük ki. Sajnos ez pont az a tartomány, mint a háttér és az ágak. Vagyis önmagában nem sokra megyünk vele.
  8. És itt használjuk a maszkot. A maszk segítségével a hátteret teljesen leárnyékoljuk.
  9. A keletkezett képek kis karikák jelzik a gubacsatka fertőzéseket.
  10. Innen megszámlálva a gubacsatka fertőzött területeket, és zöld területek arányát, máris egy átfogó képet kapunk, hogy mennyire fertőzött a terület.

És mindezt pár képen is megmutatom.

Amennyiben sok hektár földet pár naponta végigfényképeznek és a fenti eljárás képenként meghatározza a fertőzöttségi arányt, majd ezt egy térképre tesszük, máris látható, hogy hol ütötte fel a betegség a fejét. Ez alapján, ha a kezdeti fertőzéseket időben elkapjuk és csak ott specifikusan permetezünk így elképzelhető, hogy csak a teljes terület 10-15%-kát kell permetezni.

Ha ehhez még hozzávesszük az időjárási adatokat és az előrejelzést, akkor még optimálisabban meghatározzuk, hogy mely területeket és mivel érdemes permetezni, hogy a lehető leg költséghatékonyabb legyen a szőlő művelése.