A mesterséges intelligencia 2030-ra milliók éhezését akadályozhatja meg

Kutatások szerint a nanotechnológia és a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása a mezőgazdaságban gyakorlati megoldást kínálhat a globális élelmezésbiztonságot fenyegető kihívásokra.

A brit Birminghami Egyetem kutatói által készített tanulmány azt vizsgálja, hogy a „precíziós mezőgazdaság” hogyan tenné lehetővé a gazdák számára, hogy a technológia segítségével valós időben reagáljanak a termés növekedésének változásaira.

A „precíziós mezőgazdaság” olyan gazdálkodási módszereket jelent, amelyek mérik a termés változékonyságát, és reagálnak rá, lehetővé téve a földterületek kezelését a hatékonyság optimalizálása és a pazarlás csökkentése érdekében.

Ebben az esetben a mesterséges intelligencia és a nanotechnológia felhasználható a növények és a talaj jobb teljesítményének elősegítésére.

Az éghajlatváltozás, a növekvő népesség, a bioüzemanyagok előállítása iránti versengő földigény és a talajminőség romlása miatt egyre nehezebbé válik a világ polgárainak élelmezése.

A globális élelmezésbiztonságot fenyegető kihívásokAz ENSZ becslései szerint 2030-ra 840 millió embert érint majd az éhezés. Erre válaszul a kutatók kidolgoztak egy olyan útitervet, amely az intelligens mezőgazdaságot a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással kombinálja, és amely segíthet ennek a számnak a csökkentésében.

Jelenleg a bolygó lakosságának közel kilenc százaléka éhezik.

„Ahhoz, hogy fenntartható mezőgazdasági megoldásokat találjunk erre a problémára, merész új megközelítéseket kell alkalmaznunk, és integrálnunk kell a különböző területekről, például az anyagtudományból és az informatikából származó tudást” – mondta a tanulmány társszerzője, Iseult Lynch.

„A nanotechnológiát és mesterséges intelligenciát alkalmazó precíziós mezőgazdaság izgalmas lehetőségeket kínál a fenntartható élelmiszertermelés számára. Összekapcsolhatjuk a tápanyagkörforgásra és a termesztett növények termelékenységére vonatkozó meglévő modelleket a nanoinformatikai megközelítésekkel, hogy mind a növények, mind a talaj jobb teljesítményt nyújthasson – biztonságosan, fenntarthatóan és felelősségteljesen.”

A mezőgazdasági technológia innovációjának fő motivációja az a jelenlegi igény, hogy a növekvő világnépességet egyre kisebb mezőgazdasági hasznosításra rendelkezésre álló földterület mellett kell táplálni, miközben meg kell őrizni a talaj egészségét és védeni kell a környezet minőségét.

A közös agrárpolitika uniós reformjait „zöldmosásnak” bélyegzikA tudósok szerint a biogazdálkodás 2050-re egész Európát elláthatja élelmiszerrelA mezőgazdaság jelenlegi kihívásaiban a víz is kulcsszerepet játszik. A COVID-19 világjárvány, amely több millió embert tett ki az akut éhezés veszélyének, kulcsfontosságú évnek indította az élelmiszer- és táplálkozási rendszer egészének újragondolását. Mégis, az ENSZ 6. fenntartható fejlődési céljában megfogalmazott, a víz és a higiénia mindenki számára történő biztosítására vonatkozó 2030-as cél elérésétől elmaradunk, mivel sok vízforrás megbízhatatlanná válik, szennyezettebbé válik, vagy mindkettő.

Hatékonysági hiányosságok és nitrogénkibocsátás a mezőgazdasági ágazatbanA mezőgazdaság intenzívebbé válása rendkívül alacsony globális nitrogénfelhasználási hatékonyságot eredményezett. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági folyamat során felhasznált nitrogénből mennyit vesz fel ténylegesen a növény. A hatékonyság hiánya komoly veszélyt jelent a környezet minőségére, mivel nagy mennyiségű tápanyag kerül a vízbe és a levegőbe, ami felmelegíti a bolygót, mivel a globális üvegházhatású gázkibocsátás közel 11 százaléka a mezőgazdaságból származik.

A földek túlzott trágyázása következtében kibocsátott „nevető gáz”, a dinitrogén-oxid, amely a szén-dioxidnál 300-szor erősebb a globális felmelegedés okozójaként, különösen nagy aggodalomra ad okot. A levegőbe kerülő dinitrogén-oxid-kibocsátás 70 százaléka a mezőgazdasági ágazatból származik.

A nano műtrágyák lehetőséget kínálnak a termőképesség célzott növelésére, a nitrogénfelhasználás hatékonyságának fokozására és a dinitrogén-oxid-kibocsátás csökkentésére, ami hozzájárulhat az Egyesült Királyság éghajlatváltozásról szóló törvénye által 2050-re kitűzött, üvegházhatású gázok nettó nulla kibocsátására vonatkozó célok eléréséhez.

A kutatók megállapították, hogy a nanotechnológia négy kulcsfontosságú módon javíthatja a mezőgazdaságot: a termelési arány és a terméshozam javítása; a talaj egészségének és a növények ellenálló képességének fokozása; az erőforrások, például a műtrágya hatékonyságának javítása és a szennyezés csökkentése; valamint olyan intelligens érzékelő növények kifejlesztése, amelyek figyelmeztetni tudják a gazdákat a környezeti stresszhatásokra.

„A mesterséges intelligencia és a nanotechnológia integrálása a precíziós mezőgazdaságba létfontosságú szerepet fog játszani a műtrágya és a növényvédő szerek kijuttatásához használt nanoanyagok tervezési paramétereinek vizsgálatában, hogy a talaj egészségére gyakorolt hatások minimálisak legyenek, ami hozzájárul a biztonságos és fenntartható mezőgazdaság biztosításához” – zárja a tanulmányt Peng Zhang társszerző.

Source: https://www.euronews.com/green/2021/06/30/could-artificial-intelligence-stop-840-million-people-from-going-hungry-by-2030